Használati utasítás a féltékeny partnerhez

A féltékenység a biztonság kérdése. Éppen ezért a legfontosabb biztosítani a másikat arról, hogy nem veszít el minket, s ez nem is fenyegeti.

Vendégünk: dr. Haraszti László

 

Triviálisan hangzik, de ennek ellenére épp az ellenkezője történik. Ha valakit hűtlenséggel gyanúsítanak, akkor az megsértődik, hűvösen, távolítóan fog viselkedni, ami csak megerősíti a féltékeny ember gyanúját, s vádaskodásait még erősebben fogja hangoztatni, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból. Ez természetesen további elhidegüléshez vezet, a gyanúsított partner megijed, megsértődik, s minél több információt visszatart, nehogy további alapot szolgáltasson a féltékenységre, gyanúsítgatásra. Az ilyen visszatartott információ azonban nem más, mint olaj
a tűzre. Vajon miért nem mond el részleteket a partner, miért hallgat el dolgokat, ha nem azért, hogy leplezze titkos vonzódását? A támadás – és következtében az elhidegülés – csak fokozódni fog. A kapcsolat előbb-utóbb eljut az elviselhetetlenség határáig, amikor az elválás tűnik az egyetlen mentsvárnak. Ekkorra már előkerül a bántalmazás, a fizikai erőszak is.

Mi a megoldás? Hiszen ha a gyanúsított fél mindenről beszámol, többnyire az sem elég.
A részletek részletére ő sem emlékszik, és egy ilyen tetten érhető emlékezetkihagyás is elég ahhoz, hogy a gyanú újra­éledjen. A követelőző beszámoltatás – ha nincs mit bevallani – szintén rosszkedvet és elhidegülést okoz, ami ismét félreértelmezhető. Ha a követelődzés hatására a megtörtént félrelépést valaki végül bevallja, attól a féltékenykedés nem múlik el, sőt annál erősebb lesz. Újult erővel csap fel a lángja, s folytatódik a szinte kínzássá fajuló faggatózás. Igazi csapdahelyzet ez, melyben – úgy tűnik – nincs jó megoldás.

A megoldásért vissza kell nyúlnunk az eredethez. Miért alakult ki valakiben féltékeny gondolat? (Akár a múltbeli kapcsolatokra vonatkozó féltékenység, amikor még nem is ismerték egymást, tehát nem is vádolható, legfeljebb gondolati hűtlenséggel az illető.) Hiszen néhány héttel, hónappal korábban még harmonikusan éltek együtt. Valami történt, valaminek történnie kellett. Ha nem volt félrelépés, akkor más váltotta ki az elhagyástól való félelmet. Mi válthatja ezt ki? Mindenképpen az, hogy a másik úgy érzi, leértékelődött partnere szemében. (Aki ha mással köt kapcsolatot, az is azt jelenti, hogy leértékelődött, már nem tud annyit nyújtani neki, mint korábban, már nem ér annyit, hogy a másik hűséges legyen hozzá, már nem olyan nélkülözhetetlen – vagyis nem olyan értékes.) Mikor érzi úgy valaki, hogy leértékelődött partnere szemében?

Ha nem figyel rá eléggé, ha más irányú gondolatai kiszorítják a partnert, ha más irányú gondjai miatt nem jut ideje, energiája ezt a kapcsolatot ápolni, ellátni annyi odafordulással, mint eddig. Ha tele vagyunk gonddal, problémákkal, és ezt nem osztjuk meg partnerünkkel, nem avatjuk be, akkor lehetőséget adunk arra, hogy félreértse a dolgot. Hogy magára vonatkoztassa. Ha nem beszéljük meg vele gondjainkat, joggal érezheti magát kirekesztettnek. Lehet, hogy védeni akarjuk partnerünket azzal, hogy nem mondjuk el neki problémáinkat, nem akarjuk terhelni vele – ne féljen, ne szorongjon miattuk ő is. Ám ezzel egyben elindíthatjuk a félreértések sorozatát. Ráadásul joggal érezheti az illető, hogy nem tartjuk elég felnőttnek ahhoz, hogy megosszuk vele nehézségeinket, segítséget kérjünk tőle. Jó szándékunk ellenkezőjébe fordul, nemhogy megvédjük partnerünket, még sokkal rosszabb érzéseket ültetünk el benne.
Ebből a szempontból a féltékenység kezelése akkor kezdődik, amikor még ki sem alakul. A kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatban, amelyben a két fél egymás támogatására számít, megosztja a nehézségeket, hogy együtt könnyebben viseljék azokat.

A lényeg: visszaadni a féltékeny partner bizalmát. Ennek királyi útja pedig a kapcsolatban való biztonság érzésének megerősítése. Erre legkevésbé a szavak alkalmasak – sokkal inkább gesztusok. A féltékenység táptalaja a hiányos kommunikáció, megszüntetéséhez elengedhetetlen a megzavart kommunikáció helyreállítása, rendezése. S mivel a szóbeli meggyőzés eredményessége igen alacsony, főként a szavak nélküli kommunikáció alkalmas arra, hogy visszaadja a másikba vetett hitet. Bizalmas érintések kellenek, simogatások, jelzések arra, hogy igényeljük a másikat testileg, lelkileg.

*** Az aktuális lapszámunkat keresd a kiemelt újságárusoknál! RELAY, INMEDIO***
>>>BOLTLISTA<<<