ŐSZINTÉN A TELJESÍTMÉNYKÉNYSZERRŐL

Azt gondolhatnánk, hogy a szerelem, a szexuális élet intim magánszféra, senkinek semmi köze hozzá, csak a benne szereplőknek. Ezért sokan nem is fordulnak szexológushoz. Csakhogy a párkapcsolatban jelentkező minden probléma és öröm egy vagy több nagy, társadalmi jelenség leképeződése, minden megtalálható az ágyakban gondként, ami a társadalmi jelenségeket is jellemzi.

Ismert Hermész Triszmegisztosz mondása: „Amint kint, úgy bent, ahogy fent, úgy lent…” Ahogy kint (az életben), úgy bent (az ágyakban). Ebből adódik az is, ha teljesítményt, újat és újdonságot várnak el tőlünk kint, akkor ugyanez megtapasztalható a szexben is. És ha már nem magunktól döntünk így, akkor az kényszer. Ha meg valami kényszer, attól távol áll a laza, önfeledt öröm.

 SZINGLI MÓDON VAGY PÁROSAN?

Ahhoz, hogy valaki párkapcsolatot hozzon létre, nagyon sok minden kell. Például megfelelő partner, elköteleződési szándék, alkalmazkodóképesség, önzetlenség, nyíltszívűség, odaadás és önfeláldozás, a „fele vagyok a másiknak, mert együtt vagyunk egészek” érzése és elismerése, vágy az adásra és befogadásra, a benső mosoly és boldogság képessége – és sorolhatnám még. Mert kapcsolatok születnek ugyan, de igazi párkapcsolatok csak nagyon ritkán. Sajnos a környezet nem is nagyon kedvez mindannak a feltételnek, ami az igazi párkapcsolatokhoz kell.

Már eleve a partner megtalálása sem könnyű. Nem a család választja ki a gyermekének, nem a falu határain belül kell választani, nem a származás és vagyoni helyzet a döntő, hanem a szimpátia, az elfogadás és a technika révén kínálatot nyújt az egész világ. Keverednek fajok és nemzetek, és a túlságosan is bő kínálat nem segíti a választást. Elköteleződni kevesen akarnak, a legtöbben inkább sokáig szeretnének vadászni, keresgélni és megélni ennek örömeit – így a nagy boldogságot aprópénzre váltják. Sok pici örömre és gyönyörre, ahonnan tovább lehet lépni. Rövid kapcsolatban nem játszik szerepet az alkalmazkodóképesség, mert idő sincs rá. Nem az önzetlenség az érték, hanem az önös érdek, a rövid kapcsolatból rövid idő alatt akarnak kivenni mindent. Nyíltszívűség?

A jelenkort sokkal inkább a zártszívűség jellemzi. Nem akarják a kapcsolatokba beleadni a szívüket, nehogy a csalódás is érzékenyen érintse őket, és mindeközben nem veszik észre, hogy éppen a boldogságról maradnak le. A szingliség új fogalom, bár agglegények mindig is voltak, és a férfiak későn is alapíthattak családot. Viszont a szinglik tudatosan vállalják az egyedüllétet, filozófiát is találnak állapotukra. A meglepő a női változat lett! Mert ők azok, akik nem akarnak a másik fele lenni, mert azt hiszik, úgy értéktelenebbek lennének, egyedül akarnak egészek lenni, ami viszont energetikailag is a hermafroditizmus jelensége – vagy androgün? (Mindkét nem jellegzetességét viseli – vagy már egyiket sem?) A szinglik önzők, talán kicsit nárcisztikusak, és siettetik az amúgy is felgyorsuló időt. Mindent egyszerre akarnak, megosztás, osztozkodás nélkül. Azonnal és sokat, mindenből a legjobbat. Mert itt nem a MI érzése uralkodik, hanem az ÉN és az ENYÉM. Ez egy rosszul konzerválódott lelki állapot, de jellemzi korunkat.

*** Az aktuális lapszámunkat keresd a kiemelt újságárusoknál! RELAY, INMEDIO***
>>>BOLTLISTA<<<